Krónika

Az előzmények

A magyar filatélia történetével foglalkozó szakemberek elképzelése az volt, hogy önálló társaság alakuljon, ahol a tagok érdeklődésének és igényeinek megfelelő fórum jöhet létre az alkotómunka eredményeinek bemutatására. Az alapítás gondolatának gyökerei évtizedekre nyúlnak vissza. A MABÉOSZ keretei között alakult meg a hatvanas években a „Tudományos Munkaközösség”, dr. Rend Ferenc elnökletével. 1971-ben a „Magyar Bélyegek Monográfiája” mérföldkövet jelentő köteteinek folyományaként, annak szinte folytatásaképpen szárnyat bont a MABÉOSZ tudományos közlönye, a PHILATELICA című tudományos folyóirat, és hamarosan nemzetközi hírnévre tesz szert. Ugyanebben az évben rendezték Magyarországon a második, sikeres bélyeg-világkiállítást (az első 1961-ben volt és óriási sikert aratott), viszont azóta a mai napig sem rendezhetett Magyarország bélyeg-világkiállítást.

A hetvenes évek végére a lendület megtört és alábbhagyott. A bélyeggyűjtés világszerte visszaesést mutatott, köszönhetően az elüzletiesedett bélyegkiadásoknak, amelyek egyre nagyobb problémát jelentettek az országgyűjtőknek éppúgy, mint a tematikus gyűjtőknek, s amelyek következtében sokezer újdonságvásárló ébredt rá arra, hogy az új bélyegkiadások puszta sorbagyűjtése nem vezet a meggazdagodáshoz, de a gyűjtőből filatelistává válás útját se egyengeti. 1981-ben a magyar filatélia elvesztette Madarász Gyulát és Pákozdi Lászlót, két nemzetközi hírű szaktekintélyt, a hazai szakmai fejlődés két meghatározó alakját. Nemsokára búcsúznunk kellett Rend Ferenctől is, és néhány éven belül megszűnt a Tudományos Munkaközösség is - bár formálisan átalakult egy, a FIP versenyosztályának megfelelő szakosztállyá (a MABÉOSZ akkori vezetésének döntése alapján), de progresszív, élenjáró szerepkörét elvesztette. Mindez fokozott felelősséget rótt a hagyományokat továbbvinni szándékozó filatelistákra. Az azonosságtudatával küszködő MABÉOSZ ebben az időben nem volt kezdeményezőképes. Az 1986-ban megjelent A magyar bélyegek kézikönyve a Szövetségtől csak elvi támogatást kapott. Nem sikerült a Tudományos Munkaközösség feladatát kiszélesítve folytató Magyar Filatéliai Akadémiát sem működtetni a MABÉOSZ keretei között.

Az alapítás

Ez indította útjukra a Mafitt alapítóit, és szándékuk megértésre talált a Magyar Tudományos Akadémiánál. Az új egyesületi törvény értelmében ilyen jellegű társaság létrehozásához a nyolcvanas évek végére alakultak ki a feltételek. A Mafitt 1989. szeptember 14-én alakult; sokan fáradoztak rajta, hogy létrejöhessen. Közülük hervadhatatlan érdemeket szerzett Makkai László történész akadémikus, aki nagy lelkesedéssel és szakértelemmel végezte a szervezőmunkát. Sajnos súlyos betegsége megakadályozta, hogy az alakuló ülésen részt vegyen. A másik lelkes szervező Surányi László tagtársunk volt, aki számos időtálló filatéliai tudományos művet alkotott; sajnos már ő sem lehet közöttünk.

Az alakuló közgyűlés ideiglenes tisztségviselőket választott, akiket az 1990. évi közgyűlésnek kellett megerősítenie tisztükben. A Mafitt elnöke Dr. Láng István akadémikus lett, titkára dr. Somogyi Tamás, alelnökei Surányi László és Visnyovszki Gábor, a pénztárosi teendők ellátására Bér Andort, ellenőrnek dr. Soóky Dezsőt választották meg. Gazda István, Dr. Molnár László és dr. Simády Béla lettek az elnökség tagjai. Az alakuló ülés tiszteletbeli elnökké választotta dr. Makkai Lászlót.

A további alapító tagok: dr. Danis László, Dobó Attila, Filyó Mihály, Flasch Dezső, Glatz István, Hrabál László, dr. Kamody Miklós, Keszy-Harmath Lóránd, Király Tibor, dr. Lippai Pál, Lipták István, Márfai Árpád, id. Nagy Ferenc, Nagy József, dr. Palotás Zoltán, Sipos Józsefné, Szép Endre, Vas István, Voloncs Gábor és dr. Zlatev István.

A második közgyűlés

Az 1990. évi II. közgyűlést dr. Makkai László már nem érhette meg. A közgyűlés a tisztségviselőket megerősítette, egyetlen változásként dr. Somogyi Tamás alelnök, Visnyovszki Gábor pedig titkár lett. Ennek a közgyűlésnek legnagyobb eseménye a külföldi tagok felvétele volt. Olyan nemzetközi tekintélyek lettek a Mafitt tagjai, mint Gary S. Ryan (Anglia), Orbán Ferenc (Dánia) és a már az alapításnál „bábáskodó” dr. Nagy Ferenc (Ausztria). A további külföldi tagok: Gróf László, Mervyn Benford (Anglia), dr. Fráter István, dr. Ettre László (USA), Néma Péter (Svájc), Otto Schäffling (Németország), Jozef Obert, Jozef Tekel (Cseh és Szlovák Köztársaság), Cserni György, Erős László (Románia), Jan Zabrowski (Lengyelország). A 14 külföldi taggal, továbbá két új hazai taggal - Fülöp Sándor és Simon Gy. Ferenc - a Mafitt létszáma 46 főre emelkedett. 1990 végén dr. Lippai Pál közéleti elfoglaltsága miatt megszüntette tagságát, így ez a szám eggyel csökkent.

Külföldi tagok

1991-ben öt külföldi és egy hazai taggal - Elaine C. Arundel (Anglia), Pierre Vattepain (Franciaország), Peter Girlich (Németország), Tomás Morovics (Cseh- és Szlovák Köztársaság), dr. Ulrich Ferchenbauer (Ausztria) és dr. Titsch Endre személyében - bővítette tagjai sorát ebben az évben. 1992-ben, már a IV. soron következő közgyűlésén Robert B. Morgan (USA), Dr. Hadmar Fresacher és Fritz Puschmann (Ausztria) nyertek külföldi tagként felvételt, hazaiként pedig dr. Lovász Andrást és Sebestyén Tamást fogadta el a közgyűlés. Így a Mafitt létszáma 56-ra nőtt, s ekkor vált a Bélyegmúzeum is pártoló tagként a Társaság részévé.

A Társaság jellege és működése

A Társaság a filatéliatörténettel foglalkozó szakemberek önálló tudományos szervezete. Az alapító tagok száma 31 fő volt, jelenleg 54 hazai és 57 külföldi tagja van, illetve pártoló tagként segíti a Társaság munkáját a Bélyegmúzeum és a Magyar Posta Rt. A Mafitt nem tömegszervezet, csak olyan tagjai lehetnek, akik már bizonyították, hogy önálló kutatómunkát végeztek a filatélia valamely területén.

Céljait és működési rendjét az Alapszabályban fogalmazta meg. A Mafitt legfőbb testülete a közgyűlés, amely évente kerül összehívásra. A közgyűlés kizárólagos joga az alapszabály elfogadása vagy módosítása, az új tagok felvétele, a tisztségviselők megválasztása, a működési és gazdálkodási jelentések megvitatása és elfogadása, a következő időszak fontosabb feladatainak kijelölése.

Társaságunk tevékenységének fontos vezérelve - mely abból adódik, hogy a bélyeggyűjtés is a magyar egyetemes kultúra szerves és értékes eleme, ez azonban egyre kevésbé érződik a társadalmi tudatban -, hogy ennek tudományos vonatkozásait ápolja, továbbfejlessze, a nemzetközi tudományos összefüggésrendszerbe illessze, és mindezek gyakorlati hatásait a filatelisták számára hasznosíthatóvá tegye, a társadalom felé pedig kommunikálja. A Mafitt feladatának tekinti a magyar postatörténet kutatását, valamint a magyar filatélia elméleti alapjainak mindenkori megfogalmazását, tisztázását, nemzetközi összehasonlító vizsgálatát, értékes hagyományainak ápolását és publikálását. A Társaság a posta- és filatéliatörténet minden területén figyelemmel kíséri és elősegíti a kutatások gyűjtői célokkal való összehangolását, illetve szorgalmazza a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának fejlesztését, eredményeinek népszerűsítését.

Az operatív vezetést az elnökség végzi. Ennek tagjai az elnök, a két alelnök, a titkár, és további két elnökségi tag. Az ellenőr és a Mafitt által alapított Gervay Alapítvány elnöke rendszeresen részt vesz az elnökség ülésein.

Az első világtalálkozó

A Mafitt több mint tizenkét éves fennállása során számos és igen figyelemreméltó rendezvényt szervezett és valósított meg. Első nyilvános szereplése az 1992-ben megrendezett Mafitt Szalon és Kiállítás ’92 volt, amelyen kb. 40 tagunk mutatta be kiállítási gyűjteményeit, megismertetve kutatási területeiket, melyhez számos irodalmi publikáció, dokumentumok bemutatása is párosult.

1996-ban rendezte Társaságunk a Magyar Bélyeg- és Postatörténeti Világtalálkozót első alkalommal, mely 3 napos kiállítás és szimpózium keretében szinte teljes keresztmetszetet nyújtott a magyar bélyeggyűjtés tudományos igényű művelési területeiről. 53 kiállítási anyagban, 6 új irodalmi munkában és 28 élő előadásban kaphattak a résztvevők minden szempontból kimagasló tudásanyagot a Mafitt bemutatásában.

A második világtalálkozó

A második Magyar Bélyeg- és Postatörténeti Világtalálkozót 2000-ben a MABÉOSZ-szal közös rendezésben, nagy nemzetközi kiállítás keretei között tartotta Társaságunk, két fontos évforduló kapcsán. Ekkor ünnepeltük, hogy 150 éve jelent meg Magyarországon az első postabélyeg, és a Turulos kiadás 100. évfordulóját. A Szalon központi témája is ez utóbbi köré csoportosult, s mind a kiállítás, mind a szimpózium fókuszába a krajcár-fillér vegyes bérmentesítés korszaka került. Ezen a rendezvényen is igyekeztünk a magyar filatélia minden jelentős területét bemutatni az új kutatási eredmények tükrében. Újdonságként Társaságunk saját belső életét, eddigi tevékenységét, az 1867-es kiadással kapcsolatos vitát és anyagokat is bemutatta néhány tablón.

Megemlékezhettünk a Bélyegmúzeum anyagának bemutatásával nagy filatelista elődeinkről. Új színfoltja volt a szimpóziumnak a számos értékes szakmai előadás mellett a rendezésünkkel megtartott pódiumvita a magyar filatélia helyzetéről, jövőjéről. Az Állami Nyomda jóvoltából itt kerülhetett az érdeklődők kezébe az 1996-ban elhangzott előadások anyaga könyv alakban is.

Magyar-osztrák postatörténeti szimpóziumok

Fontos és rendkívül nagy hatású - most már nyugodtan mondhatjuk, hagyományos - rendezvényünk a Magyar-Osztrák Postatörténeti Szimpóziumok sorozata, mely 1998 júniusában kezdődött az ausztriai Magdalensbergben. A kitűzött cél:

• segíteni az osztrák-magyar postatörténeti kutatásokat
• továbbfejleszteni a két ország kutatóinak személyes kapcsolatait
• javítani a magyar résztvevők német nyelvismeretét

A szimpózium sikere megalapozta a hagyományteremtést: 1999-ben második alkalommal a magyarországi Keszthelyen került megrendezésre a találkozó, kilenc magas színvonalú előadással és közel száz fős részvétellel, mely a két oldalon kívül német, amerikai, holland résztvevőket is vonzott, és számos jelentős szaklapban jelentek meg figyelemre méltó pozitív értékelések Ausztriától az USA-ig. A találkozó előadásanyaga könyv formájában is megjelent.

A folytatásra csak 2001-ben került sor, hiszen a 2000. év a nagy kiállításoké volt Bécsben és Budapesten egyaránt, így az erők ezekre összpontosultak. A helyszín ismét Ausztria, a festői környezetben található Seggau kastélya. A harmadik alkalommal megrendezett szimpóziumon a két fél részéről 3-3 postatörténeti előadás hangzott el, hallgatósága tovább bővült és kiszélesedett, közép-európai jelentőségűvé vált. Ez a sokszínűség részben a Mafitt belső szervezetében is rejtőzik, hiszen a tudományos társaság tagjainak kb. a fele külföldön él.

2003-ban a magyarországi Bükfürdő, 2005-ben pedig az ausztriai St. Georgen am Längsee adta az összejövetel helyszínét. Mindegyik rendezvény egyúttal a Mafitt tevékeny részvállalásával a résztvevőket kísérő családtagok, elsősorban hölgyek számára szervezett programokkal is szolgált azért, hogy egy filatelista esemény ne csak magányos emberek rendezvénye, hanem egyúttal a rendezvénynek helyet adó környezet bemutatásával, megismertetésével kellemes családi hétvége legyen. Feltétlenül említést érdemel, hogy az eddigi szimpóziumok magyar résztvevőinek költségeihez a Gervay Mihály Magyar Postatörténeti Alapítvány és más szponzorok járultak hozzá.

Bemutató a Magyar Tudományos Akadémián

2004-ben a Társaság a 3. Magyar Bélyeg- és Postatörténeti Találkozó keretében sikeres bemutatót tartott a MTA társadalomkutató központjában, a Budai Várban.

Életművek elismerése

A Mafitt közgyűlése életművek elismeréseként évente ítélheti meg a Bér Andor vándordíjat, és a Gervay Mihály Magyar Postatörténeti Alapítványa a jelentős filatéliai kutatómunkáért adható Gervay Mihály díjat.