Talán
nem tévedek, ha úgy gondolom, hogy az óriási havas hegyek látványa mindenki
számára lenyűgöző látvány. Mégis kevesen vannak, akik felmerészkednek a 6-8
ezer méter magas csúcsokra. Sok minden kell hozzá: idő, adottság, elszántság,
türelem, szerencse - ahogy egy olyan teljesítményhez is, amit a Mafitt Szalonban
csodálhatunk meg, még ha töredékében is. Az itt kiállított 31 keretnyi színesszámú
krajcáros bélyeg ugyanis csak egy kis része annak a hatalmas gyűjteménynek,
amit képvisel.
A gyűjtő-kutató, aki mindezt elénk tárja, nem azzal a céllal teszi, hogy hivalkodjon
bélyegeivel, amelyekből az egyszerű filatelisták jó ha néhány kisebb értékű
darabbal rendelkeznek. Szándéka egy csodálatos panorámának a továbbadása nekünk,
ahová évtizedes gyűjtőmunkával jutott el, órák százait fordítva a nyomdatechnikai
adatok összehasonlítására, az anya- és nyomólemezek gyártásának és használatának
pontos felderítésére. Az életmű-kiállítást megérteni, teljes mélységében átlátni
még a szakavatott filatelisták is aligha képesek. Csodálni viszont mindenki
tudja, szakértelemtől függetlenül. Bármilyen szintű tudással lépjen is be valaki
a keretek közé, biztos, hogy talál valami olyan részt az anyagból, amely előbbre
lendíti, bátorítja, hogy elinduljon - legalább egy dombra, vagy akár egy kisebb
csúcs ostromára.
A válogatásról, dr. Lovász Andrásról és életpályájáról a Gervay Mihály
Magyar Postatörténeti alapítvány jóvoltából, a Mabéosz közreműködésével
külön bulletin is megjelent, ezért a részletekbe mennem felesleges. A dolgom
a tisztelgés a valóban nem mindennapos életmű előtt, és az, hogy valamennyi
magyar filatelista nevében (beleértve ebbe mindazokat, akik világszerte a magyar
filatéliával foglalkoznak, noha anyanyelvük esetleg angol, holland vagy német)
gratuláljak, további jó egészséget kívánva, és remélve (talán néhány potenciális
szponzor kiállításon való részvételében bízva) a kéziratban már elkészült lemezrekonstrukciós
feldolgozások mielőbbi publikálását.
Visnyovszki Gábor
a Mafitt elnöke