A Szalon helyszíne, az MTA díszterme *
Az ülések színtere, a Jakobinus-terem *
A 3. Bélyeg- és Postatörténeti Világkiállításnak helyszínt biztosító Társadalomkutató
Központ (1014 Budapest, Országház u. 30.) az MTA legfiatalabb intézete, 2001.
január 1. óta működik. Elnöke Glatz Ferenc, igazgatója Balogh Margit. Közfeladatként
ellátott alaptevékenységei: Az MTA kiemelt társadalomtudományi kutatási feladatai,
illetve a Központban együttműködő, továbbra is önálló költségvetési szervként
működő, jogi és diszciplináris önállóságukat megőrző várbeli (az Úri utca és az
Országház utca által határolt épülettömbben elhelyezett) intézmények számára inter-
és multidiszciplináris hálót épít fel és ezzel segíti az együttműködést. Feladata
továbbá a Központ Tudományos Tanácsa által kialakított közös társadalomtudományi
projektek, konferenciák szervezése, a szükséges nemzetközi konferencia-bázis,
publikációs rendszer megteremtése és működtetése, a mindehhez szükséges finanszírozási,
igazgatási feladatok ellátása. Feladata még az alaptevékenységgel összefüggő kiegészítő
tevékenységek végzése, különösen: a felsőoktatáshoz, magas szintű társadalomtudományi
továbbképzéshez kapcsolódó, továbbá adatbanki, könyvtári, levéltári tevékenységek
végzése és az intézmények székhelyéül szolgáló várbeli akadémiai épület teljes
körű üzemeltetése (ún. Várgondnokság).
Utóbbiak sorába tartozik a világkiállításnak otthont adó Kongresszusi terem az
egykori budai Országház épületében (1014 Budapest, Országház u. 28.). Ma a Magyar
Tudományos Akadémia vári díszterme, mely kedvelt hangverseny-, konferencia- illetve
gálaest helyszínként működik. A világkiállításhoz kapcsolódó szimpóziumot az ún.
Jakobinus terem fogadja be (1014 Budapest, Országház u. 30), mely egyszerű eleganciájával,
kiváló technikai felszereltségével járul hozzá az esemény sikeréhez.
* Az Országház u. 28. sz. alatti épület
erdetileg a Klarissza női szerzetesrend zárdája volt, akiket II. József 1782-ben
feloszlatott. Az épületbe a Királyi Kúria és az Országház költözött. Az építészeti
átalakításokat Hildebrandt Ferenc Antal tervei alapján végezték. 1790-ben, 1792-ben
és 1807-ben itt tartották az országgyűlést. Egyébként a díszes termekben jelmezes
estéket és táncmulatságokat rendeztek, amire maga a császár adott engedélyt.
Végeredményben közel 200 éven át itt működött a magyar állam központi kormányzati
hatósága, a helytartótanács, itt kezdték meg működésüket egyes felelős minisztériumok
1848-ban és 1867-ben.
Az országgyűlések helyszíne végül is Pest lett. Ferenc József királlyá koronázásakor,
1867-ben az országgyűlési termeket vendéglőnek rendezték be.
A hivatalként használt épület eredeti szépségéhez méltó helyreállítását 1923-ban
kezdték meg és 1929-ben fejezték be A II. világháborúban a díszterem súlyosan
megsérült, a háború után pedig kőraktárnak használták. Az MTA 1967-ben látott
hozzá a felújításhoz, korszerűsítve, de régi méltóságában helyreállítva. A jövőben
az épület a kultúra, a magyar és az egyetemes tudomány célját szolgálja. A Mafitt
1992-es első kiállítása után most, 2004-ben újra itt kapott helyet a Mafitt szalon.