Burján Andor

Gyémántokleveles bányamérnök, aki 1957-ben Sopronban szerzett diplomát. A Középdunántóli Szénbányászati Tröszt dudari bányájának üzemmérnökeként kezdett dolgozni, és 39 év múlva, a műszaki csoport vezetőjeként innét ment nyugdíjba 1986-ban.

A szintén bányamérnök Szép Endre után a MABÉOSZ Okmány és Illetékbélyeg Gyűjtők Szakosztályának második elnöke volt 1998-2006 között, a szakosztály fennállásának 25. évfordulója alkalmával rendezett HunRev 2016 kiállítás ünnepi közgyűlésén pedig tiszteleti elnökké választották. Nyolcéves szakosztályelnökségének második felében, Gary Ryan-nel folytatott levelezése kapcsán indult újra, és személyes közreműködésével valósult meg az 1991-es Floderer katalógus megújítása (Pénzügyi Bélyegek Magyarországon és a Habsburg Birodalomban) címmel. Filatéliai munkásságának köszönhető, hogy e 2007-re elkészült mű magyar városi illetékbélyegekről szóló fejezete az ország e téren legjelentősebb, nemzetközi szinten is többször szerepelt kiállítási gyűjteményén alapuló jegyzeteire és képanyagára támaszkodhatott.

Gyűjtői érdeklődése az illetékbélyege és zárjegyek mellett levélzárók, emlékívek és pecsétbélyegek gyűjtésére is kiterjedt. Ilyeneket maga is nagy kedvvel, kreativitással készített és forgalmazott a gyűjtők között, sőt, ennek során egyik lelkes megszervezője és alapítója lett az e parafilatéliai gyújtési területet művelő népes MABÉOSZ szakosztálynak, az „ELGyüSZ”-nek.

Paprikazárjegy gyűjteménye ma a budapesti Malomipari Múzeumi törzsanyagának része. A magyar bélyegkiállításokhoz kapcsolódó levélzárókat tartalmazó gazdag, és ma már megismételhetetlen gyűjteményét a Bélyegmúzeum vásárolta meg 2014-ben - a múzeum alapító Poppovits Frigyes Mirkó adományához hasonlóan - jelentős árkedvezménnyel. Emiatt, ezen év november 8-tól kezdve látható bányász diszegyenruhás képe a Bélyegmúzeum donátorainak falán. Az eseményt saját tervezésű igen látványos pecsétbélyegen örökítette meg, melynek grafikai ötletét gyűjteményének egy régi szép darabja adta.