Elaine Arundel és Néma Péter a MABÉOSZ-ban
We have just heard the sad news about the passing of our long time member Elaine Arundel. We wish to extend our heartfelt condolences to her family. She was a Mafitt member since 1991 and her passing will be a great loss to all who knew her. Her precise research into the philatelic specialty of the Second Inflation influenced and benefited all postal history collectors. In a generous gesture she has donated her award winning collection to the Stamp Museum to benefit all future collectors to enjoy. Her absence will be felt by the philatelic world for many years to come. Rest in peace Elaine we will miss you.
Elaine Arundel , a Hungarian Society in Great Britain alapító tagja, hosszú betegség után, 87 éves korában, ez év elején eltávozott az élők sorából. A magyar filatelisták táborában jelentős hírnevet vívott ki kiváló 1945/46-os inflációs postatörténeti gyűjteményével. Csak kevesen tudják róla, hogy kiváló asztalteniszező volt, és hogy férjét a második világháborúban elvesztette, életének további éveit özvegyként élte le. A magyar gyűjtők, akikkel kapcsolatba került, már csak az idősödő hölgyet láthatták, aki szenvedélyesen építette gyűjteményét, amelyet végül még életében, az 1996-os világtalálkozó idején a budapesti Bélyegmúzeumnak adományozott. A bemutatott képpel egy kicsit visszapillanthatunk a fiatal Elaine-re és férjére, akik a fotográfia elkészítése idején még nem sejthették, milyen tragikus jövő vár rájuk. Talán ezt a csapást is segítettek kiheverni, vagy legalábbis enyhíteni a bélyegek, amelyeket annyira szeretett.
Elaine nyugdíjas éveiben egyre gyakrabban jött Birminghamből Magyarországra, nemcsak a bélyegek, hanem a barátok miatt is. Kiváló humora volt, egy, a Cornides-üzletben tett látogatása során, amikor egy inflációs levél árát kérdezte, „Jó hogy ülök” válasszal reagált arra (de a levelet végül mégis megvette). Bejárta az ország különböző tájait, komoly kötődés alakult ki benne hazánk iránt - talán ez is közrejátszott abban, hogy nagy ritkaságokat is tartalmazó kiállítási anyaga egyben, ajándékként került a Bélyegmúzeumba.
Az utóbbi évtizedben elhatalmasodó betegsége, amely főleg szellemi teljesítményét korlátozta, megakadályozta aktív szerepvállalását a magyar filatélia színterén. Idősek otthonában élte napjait, a kontaktus közte és a Mafitt között is megszakadt. Ez év elején véget ért számára a földi kín, de amikor szomorúan vesszük tudomásul távozását, vissza kell emlékezni a mosollyal és örömmel teli együtt töltött időre, vele, a bélyegek között.
Emlékét kegyelettel és híven őrzi a magyar filatelisták tábora, benne a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság.
a Bélyegmúzeum akkori igazgatója, Papp Józsefné
az ajándékozás hivatalossá tételének intézése közben
A pontos dátum a régi oldal migrálása során nem volt megállapítható; a sorrend a forrásdokumentumban elfoglalt helyük alapján lett becsülve.