Két évtizeden át dolgozott az önálló nemzeti közintézményként 1867-ben létrejött Magyar Királyi Posta első országos posta-főigazgatójaként . Munkássága alatt értékes szolgálatokat tett a magyar postaügynek. Gervay Mihály - a dualizmus korának első magyar országos posta főigazgatója -1819. december 15-én született Pozsonyban, és 1896. április 13-án halt meg Budapesten.

Iskoláinak elvégzése után, 1838. május végén állt Pozsonyban a magyar posta szolgálatába, amely akkor még az osztrák postával egyesített szervezetben működött. Gervayt előbb 1843-ban Pestre, majd 1846-ban Bécsbe helyezték át. Később, 1849-ben Sopronban postaellenőr, majd az ottani székhelyű postaigazgatóságnál adjunktus lett, és 1851-ben ismét Pestre került.

Kiváló szakember hírében állt. 1855-ben, 17 évi postai szolgálat után, 36 éves korában már postaigazgató lett. A nagyváradi kerület vezetésével bízták meg. E tisztséget – rövid nagyszebeni megszakítással – egészen 1867-ig betöltötte. Ekkor Gorove István miniszter a fővárosba hívatta, és a magyar posta elsőszámú vezetőjének, országos posta-főigazgatónak nevezte ki, amelyhez miniszteri tanácsosi rang is járult.

A magyar-osztrák kiegyezést követően a lehetőségek legjobb kihasználásával hajtotta végre a Magyar Postának az osztráktól való elkülönítését. Ezt követően hozzálátott az ifjú magyar intézmény korszerű belső berendezéséhez: 1867-ben indítványozta a Magyar Posta egyesítését a távíróval. Javaslatára léptették életbe 1883-ban a posta terén a négy középiskolai osztályt végzett segédtisztek alkalmazását, ami a postának olcsó és jó munkaerőket adott. Ezzel a lépéssel is azt a célt szolgálta, hogy a Magyar Postát fokozatosan olcsóbbá és még a legszegényebb ember számára is hozzáférhetővé tegye.

Szakmai munkája mellett megalapította a magyar postaszemélyzet segélyező- és nyugdíjegyesületét, amely akkor nemcsak a kincstári, hanem a postamesteri személyzetnek is szolgálatára állott, és azóta két részre osztva ma is fennáll és működik. 1885-ben Gervayt az akkor létesült postatakarékpénztári tanács alelnökévé nevezték ki.

1887. március végén, közel 49 évi postai szolgálatot követően vonult “nyugállományba”. Kilenc évvel később halt meg Budapesten.

Az 1993-ban megalakult Gervay Mihály Magyar Postatörténeti Alapítvány 1996-ban úgy határozott, hogy Gervay Mihály-díjat alapít, amely díj többek között azoknak a magyar, illetve külföldi filatelistáknak adományozható, akik a magyar bélyeg - és postatörténet kutatásában kimagasló eredményeket értek el, ezáltal is szolgálják és gyarapítják a magyar filatéliai tudomány fejlődését. A díj odaítélésére a Mafitt évente jelölőbizottságot állít fel, amelynek javaslatát a Gervay Mihály Magyar Postatörténeti Alapítvány bírálja el.